Higgy a magban, a földben, a tengerben,
de az emberekben higgy mindenekelőtt.
Szeresd a felhőt, a gépet, a könyvet,
de az embert szeresd mindenekelőtt.
Éld mélyen át
a száraz ágak,
kihunyt csillagok,
s beteg állatok bánatát,
de az emberét mindenekelőtt.
Tudj örülni a föld minden örömének,
tudj örülni a fénynek és sötétnek,
tudj örülni a négy évszak színének,
de az embernek tudj örülni mindenekelőtt!
Ábrányi Emil-A könyv
Ma sok reményed csalfán tűnni látod:
A könyv veled van, mint igaz barátod.
Ha eldobod, rátiprasz szivtelen,
Nem duzzog: hivjad s mindjárt ott terem.
Menj bármily messze, ő is megy veled,
Mert minden sértést megbocsát, feled.
Szerencséd elhagy? Sorsod Mostoha?
A könyv nem pártol el tőled soha!
Ha fáj a szived: lágyan hinti rád
A költészetnek égi balzsamát.
Szép kincseit elhozza néked sorban,
S gazdaggá tesz a legnagyobb nyomorb
Soha ne becsüld le a pillanatot, a pillanat maga az élet...
A pillanat hozza a legnagyobb örömet,
és a pillanat hozza a legnyagyobb fájdalmat!
Az öröm pillanatai széppé varázsolják az életedet,
a fájdalom pillanatai megerősítenek.
A szerelem pillanatai a legédesebbek,
a szakításé a legkeserűbbek,
és soha ne feledd,hogy a legkeserűbb pillanatot,
a legédesebb pillanatnak köszönheted!
